A lovak legkor�bbi �sei Amerik�ban hozz�vet�legesen 50 milli� �vvel ezel�tt �ltek.Nem hasonl�tottak a mai lovakra, marmagass�guk csup�n 30-35 cm volt, �s v�gtagonk�nt n�gy l�bujjuk volt.Id�vel a faj tov�bbfejl�d�tt, �s egyre ink�bb hasonl�tott a ma ismert lovakra.K�r�lbel�l 10 000 �vvel ezel�tt, a j�gkorszak idej�n, az Amerik�ban �l� faj kihalt, �s az ameikai kontinens hossz� ideig lovak n�lk�l maradt.

   A lovak a 15. sz�zadban t�rtek vissza Kolumbusz Krist�fnak �s a spanyol h�d�t�knak k�sz�nhet�en, akik 1493-ban, a Karib-szigeteken t�rt�n� partrasz�ll�skor magukkal vitt�k �ket.

   Ma sok l�fajta, t�pus �s sz�n l�tezik Amerik�ban.Neh�z pontosan meghat�rozni, mi a k�l�nbs�g fajta �s t�pus k�z�tt, mert nem mindenki �rt egyet e t�m�ban.Egyes lovak t�bbf�le fajtak�nyvbe is felvehet�k, �s a m�r l�tez� fajt�k keresztez�se r�v�n folyamatosan hoznak l�tre �j fajt�kat.Sokan �gy v�lik, hogy a keresztez�s nem �j fajt�kat, csak f�lv�r lovakat eredm�nyez.J� p�lda erre az araappaloosa (arab + appaloosa), a walkaloosa(Tennessee walking l� + appaloosa) �s a quarab (quarter l� + arab).K�l�nf�le sz�njegyz�kek l�teznek, amelyekbe a k�l�nb�z� fajt�j� lovakat bejegyzik.A legh�resebb fajt�k a palomino �s a pinto, de t�bb m�s fajta is k�zismert, p�ld�ul a buckskin (szarvasb�r), a cremello �s a perlino.Vannak magass�gregiszterek is, amelybe a lovakat magass�guk alapj�n jegyzik be, �s k�l�n regiszterek l�teznek k�l�nleges t�pus�, illetve k�l�nleges j�rm�d� lovak sz�m�ra.

   Az amerikai lovak sz�ne �s mint�zata rendk�v�l v�ltozatos, �s biztosan vannak olyan l�sz�nek, amelyekr�l m�g sosem hallott�l.�me n�h�ny kev�sb� ismert sz�n:

Cremello:

B�re r�zsasz�nes, szeme k�k, sz�re kr�msz�n�, s�r�nye �s farka feh�r.

Perlino:

B�re r�zsasz�nes, szeme k�k, sz�re feh�r vagy kr�msz�n�, s�r�nye �s farka s�t�tebb, rozsdasz�n� vagy narancs�rnyalat�.

Buckskin:

Sz�re aranysz�n�, a halv�ny kr�msz�nt�l a s�t�t r�zsz�nig, s�r�nye �s farka pedig fekete vagy s�t�tbarna.

Grulla:

A sz�rzet vil�gost�l barn�sig terjed� k�kessz�rke, egyszer� fekete mint�zattal �s fekete, kifejezett gerincvonallal.A grulla a legritk�bb l�sz�n.A grulla sz� spanyol eredet�, jelent�se: daru.

F�stkr�m:

A b�r r�zsasz�nes, a szeme k�k, a sz�rzet, a s�r�ny �s a farok vil�gos, rezes �rnyalat�.

(err�l nem tal�ltam k�pet)