Hernando Cortez lovakat is vitt mag�val 1519-es mexik�i �tj�ra.K�s�bb m�s spanyol h�d�t�k, kalandorok �s misszion�riusok k�vett�k �t, saj�t lovaikkal.Ezek er�s, eg�szs�ges spanyol lovak voltak, t�bbnyire andal�ziai, arab, berber �s Jennet lovak kever�ke.A muszt�ng n�v a spanyol mesterio sz�b�l sz�rmazik, amelynek jelent�se: vad vagy k�bor.�nnmag�ban az, hogy ezek a lovak a k�m�letlen tengeri utat t�l�lt�k, tan�skodik �leterej�kr�l.

A spanyolok �ltal behozott lovak elterjedtek �szak-Amerik�ban, az indi�nok pedig nem voltak k�pesek megv�deni f�ldj�ket a lovaikon �rkez�, l�fegyvert visel� idegenekkel szemben.

Az indi�nok v�g�l nagyon j�l megtanultak lovat lopni a telepesekt�l.B�r a lovakat az indi�nok eleinte megett�k vagy szabadon engedt�k, gyorsan felismert�k a lovagl�s el�nyeit.A foltos lovak - val�sz�n�leg term�szetes alc�z� sz�neik miatt - k�l�n�sen n�pszer�ek voltak.Az indi�nok v�g�l igazi l�szak�rt�kk� v�ltak, egyes t�rzsek saj�t maguk teny�sztett�k a lovakat.

A szabadon engedett vagy elsz�k�tt lovak vadon �ltek, elvadult m�nesekben.A 19. sz�zad k�zep�n t�bb mint k�tmilli� vadl� �lt Amerik�ban, �m az �vsz�zad v�g�re a sz�muk cs�kkent.Az orsz�gban minden�tt terjeszkedtek a farmok �s mag�nbirtokok, �gy a vadlovak sz�m�ra alkalmas ter�letek gyorsan zsugorodtak.Ezzel egy id�ben sok vadlovat meg�ltek: a farmerek sz�m�ra fenyeget�st jelentettek, mert megd�zsm�lt�k a vetem�nyeket, r�ad�sul olcs� h�sforr�st is jelentettek az �llati eredet� takarm�nyok gy�rt�s�hoz.

A muszt�ngok ma m�r v�dett �llatok.Csup�n 50 000 p�ld�ny maradt fenn bel�l�k, �s sok m�nes olyan kicsi, hogy belteny�szett�l szenvednek.

 Le�r�s:

A vadlovak csup�n 4-7 �ves korukra v�lnak teljesen teny�sz�rett�.Tavasszal �s ny�ron norm�lis m�rt�kben n�nek, de �sszel �s t�len a megfelel� t�pl�l�k hi�ny�ban szinte egy�ltal�n nem fejl�dnek.

Hideg id�ben minden energi�jukra sz�ks�g�k van, hogy test�ket melegen tarts�k.A muszt�ngok naggyon v�ltozatos sz�n�ek �s form�j�ak, att�l f�gg�en, hogy melyik az uralkod� v�rvonal.Vannak vadl� m�nesek, amelyek az amerikai quarter l� jellegzetess�geit hordozz�k, m�sok m�s fajt�kra, p�ld�ul az angol teliv�rre, az arabra vagy a morganre hasonl�tanak.A sz�n�k is igen v�ltozatos: bizonyos m�nesekben f�leg foltos lovak, m�s csapatokban t�bbnyire pej lovak tal�lhat�k.A vadlovaknak er�s, m�s lovak�n�l sz�v�sabb a l�buk.

Pat�ik er�sebbek, edzettebbek az �tlagosn�l,hiszen patk� n�lk�l kell futniuk mindenfajta terepen.

Hasznos�t�s:

A vadlovakat �ltal�ban nem lehet csak �gy "haszn�lni", de a muszt�ngot meg lehet szel�d�teni.Ha megszel�d�tik, h�tasl�nak haszn�lhat�.

A m�nes:

Minden elvadult m�nesnek k�t vezet�je van: egy kanca �s egy m�n.A kanca vezeti a m�nest.Amikor a vadl�csapat v�gt�zik, a m�n �ltal�ban h�tramarad, hogy ellen�rizze, minden l� egy�tt halad-e, �s tartj�k-e a sebess�get.A m�n v�delmezi a m�nest vesz�ly eset�n; ilyenkor el�remegy a csapat �l�re, hogy szembesz�lljon a betolakod�val.Folyamatosan �rk�dik, �gy a k�z�ss�g t�bbi tagja nyugodtan legelhet �s pihenhet.A fiatal cs�d�r�ket el�ld�zik a hord�t�l, amikor el�rik a 2-3 �ves kort, �s bek�vetkezik a fiatal kanc�k els� ivari ciklusa.

Ezek a fiatal m�nek id�vel saj�t csapatot alak�tanak.Ezzel a m�dszerrel k�zd a term�szet a belteny�szet ellen.

Marmagass�g:

Marmagass�guk v�ltoz�, 134-152 cm.A vezet�k �ltal�ban magasabbak a t�rsaikn�l.

Sz�nek:

A muszt�ngok sz�ne szint�n rendk�v�l v�ltozatos, de t�bbs�g�k pej, illetve s�rga.

Kiger ,uszt�ng:

A mai muszt�ng nem hasonl�t azokra a spanyol lovakra amelyekt�l sz�rmazik, de 1977-ben felfedezteg egy muszt�ng vadm�nest, amely er�sen k�l�nb�z�tt a t�bbit�l.Ezek a lovak vil�goss�rg�k voltak, h�tsz�jjal rendelkeztek (gerincvonalukon s�t�tebbek), zebracs�kos volt a l�buk, �s berber fejform�juk volt.Az Oregonban tal�lt muszt�ngok m�s hord�kt�l teljesen elk�l�n�lten �ltek, �gy k�pesek voltak meg�rizni eredeti jellemz�iket.A vadm�nest k�t csoportra osztott�k: 20 l� volt az egyikben �s h�t a m�sikban.A csapatokat szabadon engedt�k �s fel�gyelet alatt tartott�k, hogy m�s vadlovak ne ker�lhessenek k�zel hozz�juk �s ne keveredhessenek a Kiger muszt�ngokkal.

N�h�ny Kiger muszt�ngot megszel�d�tettek.Tanul�konynak �s marhaterel�sre alkalmasnak bizony�ltak.