Hernando Cortez lovakat is vitt magával 1519-es mexikói útjára.Később más spanyol hódítók, kalandorok és misszionáriusok követték őt, saját lovaikkal.Ezek erős, egészséges spanyol lovak voltak, többnyire andalúziai, arab, berber és Jennet lovak keveréke.A musztáng név a spanyol mesterio szóból származik, amelynek jelentése: vad vagy kóbor.Önnmagában az, hogy ezek a lovak a kíméletlen tengeri utat túlélték, tanúskodik életerejükről.

A spanyolok által behozott lovak elterjedtek Észak-Amerikában, az indiánok pedig nem voltak képesek megvédeni földjüket a lovaikon érkező, lőfegyvert viselő idegenekkel szemben.

Az indiánok végül nagyon jól megtanultak lovat lopni a telepesektől.Bár a lovakat az indiánok eleinte megették vagy szabadon engedték, gyorsan felismerték a lovaglás előnyeit.A foltos lovak - valószínűleg természetes alcázó színeik miatt - különösen népszerűek voltak.Az indiánok végül igazi lószakértőkké váltak, egyes törzsek saját maguk tenyésztették a lovakat.

A szabadon engedett vagy elszökött lovak vadon éltek, elvadult ménesekben.A 19. század közepén több mint kétmillió vadló élt Amerikában, ám az évszázad végére a számuk csökkent.Az országban mindenütt terjeszkedtek a farmok és magánbirtokok, így a vadlovak számára alkalmas területek gyorsan zsugorodtak.Ezzel egy időben sok vadlovat megöltek: a farmerek számára fenyegetést jelentettek, mert megdézsmálták a veteményeket, ráadásul olcsó húsforrást is jelentettek az állati eredetű takarmányok gyártásához.

A musztángok ma már védett állatok.Csupán 50 000 példány maradt fenn belőlük, és sok ménes olyan kicsi, hogy beltenyészettől szenvednek.

 Leírás:

A vadlovak csupán 4-7 éves korukra válnak teljesen tenyészéretté.Tavasszal és nyáron normális mértékben nőnek, de ősszel és télen a megfelelő táplálék hiányában szinte egyáltalán nem fejlődnek.

Hideg időben minden energiájukra szükségük van, hogy testüket melegen tartsák.A musztángok naggyon változatos színűek és formájúak, attól függően, hogy melyik az uralkodó vérvonal.Vannak vadló ménesek, amelyek az amerikai quarter ló jellegzetességeit hordozzák, mások más fajtákra, például az angol telivérre, az arabra vagy a morganre hasonlítanak.A színük is igen változatos: bizonyos ménesekben főleg foltos lovak, más csapatokban többnyire pej lovak találhatók.A vadlovaknak erős, más lovakénál szívósabb a lábuk.

Patáik erősebbek, edzettebbek az átlagosnál,hiszen patkó nélkül kell futniuk mindenfajta terepen.

Hasznosítás:

A vadlovakat általában nem lehet csak úgy "használni", de a musztángot meg lehet szelídíteni.Ha megszelídítik, hátaslónak használható.

A ménes:

Minden elvadult ménesnek két vezetője van: egy kanca és egy mén.A kanca vezeti a ménest.Amikor a vadlócsapat vágtázik, a mén általában hátramarad, hogy ellenőrizze, minden ló együtt halad-e, és tartják-e a sebességet.A mén védelmezi a ménest veszély esetén; ilyenkor előremegy a csapat élére, hogy szembeszálljon a betolakodóval.Folyamatosan őrködik, így a közösség többi tagja nyugodtan legelhet és pihenhet.A fiatal csődöröket elüldözik a hordától, amikor elérik a 2-3 éves kort, és bekövetkezik a fiatal kancák első ivari ciklusa.

Ezek a fiatal mének idővel saját csapatot alakítanak.Ezzel a módszerrel küzd a természet a beltenyészet ellen.

Marmagasság:

Marmagasságuk változó, 134-152 cm.A vezetők általában magasabbak a társaiknál.

Színek:

A musztángok színe szintén rendkívül változatos, de többségük pej, illetve sárga.

Kiger ,usztáng:

A mai musztáng nem hasonlít azokra a spanyol lovakra amelyektől származik, de 1977-ben felfedezteg egy musztáng vadménest, amely erősen különbözött a többitől.Ezek a lovak világossárgák voltak, hátszíjjal rendelkeztek (gerincvonalukon sötétebbek), zebracsíkos volt a lábuk, és berber fejformájuk volt.Az Oregonban talált musztángok más hordáktól teljesen elkülönülten éltek, így képesek voltak megőrizni eredeti jellemzőiket.A vadménest két csoportra osztották: 20 ló volt az egyikben és hét a másikban.A csapatokat szabadon engedték és felügyelet alatt tartották, hogy más vadlovak ne kerülhessenek közel hozzájuk és ne keveredhessenek a Kiger musztángokkal.

Néhány Kiger musztángot megszelídítettek.Tanulékonynak és marhaterelésre alkalmasnak bizonyúltak.